Könyvajánló - 2020. július
Három nő, három nemzedék, egy család és egy forró nyár.
Laurennek tökéletes az élete - ha eltekint attól, hogy valójában az egész egy kártyavár, és tinédzser lánya, Mack az őrületbe kergeti...
Jenna kétségbeesetten szeretne családot alapítani a férjével - csak sehogy sem jön össze. Majd megszakad a szíve, de úgy tesz, mintha semmi baja sem lenne, és rendületlenül mosolyog...
Nancy tudja, hogy nem volt a legjobb anya, de hogyan mondja el Laurennek és Jennának, miért alakult ez így?
Aztán az életük egyik percről a másikra megváltozik, és Lauren, Mack, Jenna meg Nancy együtt töltik a nyarat egy szőlőhegyen. Ők négyen jobban nem is különbözhetnének egymástól, de meg kell tanulniuk, hogyan legyenek egy család. Nem könnyű feladat kibogozni az életüket behálózó titkokat, de a jutalom óriási...
Sarah Morgan új, szívmelengető és érdekfeszítő regénye megrendítő bepillantást enged egy család életébe.
Egy nyári reggelen a tizenkét éves Edward felszáll egy New Yorkból Los Angelesbe tartó repülőgépre. Rajta kívül száznyolcvanhatan utaznak Kaliforniába: többek között egy tőzsdecápa, egy Afganisztánban szolgált veterán, egy fiatal nő, aki nemrég tudta meg, hogy gyermeket vár, egy haldokló iparmágnás és egy szabad lelkű asszony, aki a kontrollmániás férje elől menekül. Nem is különbözhetnének jobban egymástól. Egy dolog azonban összeköti őket: mindannyiuk élete fordulóponthoz érkezett. A sors azonban mást tartogat számukra: a repülő félúton lezuhan. Edward az egyedüli túlélő.
Csodával határos megmenekülése egész Amerika érdeklődését felkelti, és a fiúból akarata ellenére egy csapásra híresség lesz. Ám nemcsak a nemkívánt ismertséggel kell megküzdenie, hanem a baleset következményeivel is.
Ann Napolitano életigenlő regényében az emberi sors nagy kérdéseire keresi a választ. Miből merítünk erőt a mindennapokhoz? Hogyan bízhatunk meg másokban? Hogyan lehet teljes szívvel megélni az életet? Felemelő történet öt ember életéről és egy kamasz fiúról - amely belopja magát a felnőttek szívébe.
1942 augusztusa. Jacob és Moses Párizs német megszállása idején éppen a városban tartózkodik nagynénjüknél. Szüleik – neves német zsidó drámaírók – nála helyezték biztonságba fiaikat, amíg sikerül oltalmat találni az egész családnak. De mielőtt a Stein család újraegyesülhetne, Párizsban megkezdődik a zsidók tömeges összegyűjtése. A nácik felügyelete alatt a francia csendőrök elfogják a fiúkat is, és a Téli velodromba viszik őket, abba a hatalmas, komor épületbe, ahol sok ezer francia zsidót gyűjtöttek össze, hogy aztán koncentrációs táborokba hurcolják őket.
Jacob és Moses tudja, hogy menekülniük kell, ha életben akarnak maradni. Nincs azonban más a kezükben, mint néhány Dél-Franciaországból érkezett levél, amelyek a szüleikhez vezethetik őket. Minden sarkon veszély leselkedik rájuk, és a fiúk egymáson kívül senki másra nem számíthatnak. A megszállt országon át gyalog kelnek át. Elképesztő útjuk során sok idegennel találkoznak, bátor lelkekkel, akik saját biztonságukat kockáztatva segítik a gyerekeket, némelyikük pedig a legmagasabb árat is megfizeti amiatt, hogy segítette a két kis háborús menekültet.
2016 nyarán Z., az író elindul Budapestről, hogy újra bejárja élete - és egyben Európa - fontos helyszíneit. Léttörténeti vándorlás ez. Eljut Leszbosz menekülttáborába, és megnéz egy színházi próbát az Akropoliszon, barangol a Szajna-parton, a párizsi múzeumokban, és felkeresi a normandiai csatateret, Bécsben a Heldenplatz és a Central Kávéház között sétál, visszatér a zuglói szülőházhoz.
Útitársai is akadnak: Párizsban egy magyar származású zeneesztéta, Görögországban egy fiatal rendező, Budapesten egy elhivatott történész, és mindenekelőtt és mindenütt Lil, élete társa.
Az Amit a szél susog hősei sorsán keresztül felöleli a 20. századi európai történelmet napjainkig, emlékeztet a felejtésre, közben pedig kibontakozik előttünk egy gazdag élet, egy nagy szerelem, és megidéződnek az egyetemes művészet nagy alakjai: festők, zeneszerzők és írók, akiket mind a világ megértésének vágya hajtott és hajt a mai napig.
Pilinszky János 1977-ben megjelent Beszélgetések Sheryl Suttonnal című esszéregénye egy fiktív párbeszéd, alapja azonban egy valóságos találkozás. A költő Párizsban látta Robert Wilson társulatának A süket pillantása című emblematikus színházi előadását, amelynek főszerepét az amerikai fekete színésznő, Sheryl Sutton játszotta. Pilinszky később személyesen is megismerkedett és barátságot kötött a színésznővel, akivel többször találkozott Párizsban. Beszélgetéseik szolgáltak kiindulópontul - költészet és valóság éteri határán, lévén Pilinszky nem tudott angolul, az amerikai színésznő pedig keveset értett franciául - a könyv anyagához. A Beszélgetések a Pilinszky-életmű egyik legkülönlegesebb, kultikus darabja. Az új kiadásban szövegváltozatok, naplójegyzetek, levelek egészítik ki az esszéregényt, valamint a legendás borítókép mellett eddig nem publikált fényképek és fakszimilék teszik még közvetlenebbé ezt a rendkívüli találkozást.
Geert egész élete a fogantatás pillanatától kezdődően nem a leghagyományosabb mederben zajlik. Édesanyja egyedül neveli őt, és az anyuka munkahelyének, a senkinek nem kellő hagyatékokat kiárusító adományboltnak a hátsó traktusában laknak. Geert számára a sok lom jelenti az igazi világot. Éjszakákat tölt el itt bütykölgetve. Egy nap ráakad egy törött Stradivari-hegedűre és mellette a hegedű hangját rögzítő felvételre. A zene hatására a raktári kanapék faanyagát felhasználva először kipótolja a repedéseket a hegedű testén, majd pontos másolatok elkészítéséhez fog. Hegedűkészítőként meggazdagszik, és végre saját házat vehet. Itt azonban egy újabb abszurd helyzettel szembesül. Hiába próbál megszabadulni elődje postagalambjától, az természetéből adódóan mindig visszatér hozzá. A galambnak különös ismeretségeket és egészen groteszk kalandokat köszönhet, hogy végül az olvasóval együtt belássa, a bennünket körülvevő világ – akárcsak ő maga – nem is olyan fura, sokkal inkább csodálatosan és szerethetően különleges.
Bereményi Géza régóta várt önéletrajzi regénye elsősorban a gyermek- és ifjúkorral foglalkozik. Ismerős lehet nekünk ez a világ csodálatos filmjéből, az Eldorádóból, és Cseh Tamásnak írt dalaiból is. A második világháború után a Teleki téren felnövő gyereket nagyszülei és a Teleki téri piac nevelték. 1956-ban tízévesen éli át a forradalom fordulatait, hogy kamaszkori lázadása és ifjúkori indulása egybeessen a Kádár-rendszer megszilárdulásával. Bereményi önéletírásában sorra veszi és ragyogó portrékban örökíti meg élete meghatározó figuráit és találkozásait. Ez a memoár a magyar történelem krónikája emberközelből, emellett egy érzékeny művész vallomása.
Bereményi Géza 1946-ban született Budapesten. Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas magyar író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező. Eldorádó című filmje 1989-ben a legjobb európai film díját nyerte el. Forgatókönyveivel (Veri az ördög a feleségét, Megáll az idő) és Cseh Tamásnak írt dalszövegeivel a magyar kultúra egyik legfontosabb alkotója lett.
Milyen nő az, aki képes lemondani a saját gyerekéről? Milyen, amikor az örökbe adott felnőttként találkozik az anyjával, akit évtizedek óta nem látott?
Milyen egy nevelőszülőnek örökre elválnia egy kisgyerektől, akit születésétől fogva nevelt? Lehet-e úgy szeretni egy örökbefogadott gyereket, mint a saját vérünket?
Mártonffy Zsuzsa könyvében olyan élettörténeteket ismerhetünk meg, amelyek segítenek, hogy az előítéleteinken, a félelmeinken vagy akár a romantikus elképzeléseinken túllépve jobban értsük az örökbefogadás világát. Ezek a személyes vallomások egytől egyig megrendítőek, hiszen a megszólalók - örökbefogadottak, örökbefogadó szülők, örökbeadók, nevelőszülők és szakemberek - a legbelsőbb vívódásaikat osztják meg velünk. Mártonffy Zsuzsa tapintatosan, mégis lényeglátóan mutatja meg, hogy ezek a sorsok küzdelemről és élni akarásról, szeretetről és szeretetlenségről, kilátástalanságról és megnyugvásról, egyszóval az élet legnagyobb kérdéseiről szólnak.
A könyvben található Örökbefogadás A-tól Z-ig című fejezet közérthetően, tabuk nélkül foglalja össze a gyakorlati információkat, és azt, hogy hogyan is zajlik az örökbefogadás Magyarországon.
Tagintézmény
Deák Ferenc
Megyei és Városi Könyvtár