Könyvajánló - 2022. július - Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár

Az 1940-es években egy dél-afrikai kisvárosban élő fiú az otthoni fojtogató légkör és az iskolai atrocitások miatt egyre rosszabbul érzi magát. Fokvárosig menekül, ahol matematikát hallgat az egyetemen, majd elhatározza, hogy író lesz, ezért Európába utazik. Programozóként kezd el dolgozni, ám magány és unalom veszi körül.

Évtizedekkel később egy angol életrajzíró könyvet készít a néhai John Coetzee-ról. Interjúalanyai egy tétova férfiról számolnak be, aki az apjával élt, és túlságosan magának való volt. Családja is gyanakodva tekintett rá, mert az a hír járta róla, hogy meggyűlt a baja a hatóságokkal Amerikában, sőt még verseket is írt.

J. M. Coetzee fikciós életrajza három kisregény - Gyermekkor, Ifjúkor, Nyáridő - egy kötetben. Az Életképek szívszorító és szatirikus portré J. M. Coetzee-ról, a művészről. (F)

Narine Abgarjan korábbi kötetéből, az Égből hullott három almából megismert falu földi másában, az azerbajdzsáni határ menti örmény faluban, Berdben élők közül szinte mindenki elveszítette valamelyik családtagját a háborúban. De még azokat a kivételesen szerencséseket is súlyos megpróbáltatások érték, akiket nem sújtott ekkora csapás. Mennyi fájdalmat képes elviselni az ember? Mennyi szenvedést bír ki összeroppanás nélkül? Lehetséges-e egyáltalán tovább élni a szörnyű tragédiák után, el lehet-e viselni a szeretteink elvesztését, lehet-e kezdeni valamit a testet-lelket nyomorító traumákkal? A kötet novellafüzérében a túlélők törékeny és tünékeny világát veszélyeztető tragédiákat a finom leírásokkal megjelenített hétköznapi kis örömök ellensúlyozzák, a továbbélés mindennapi feladata pedig nem kérdéses, mert „az élet igazságosabb a halálnál”, és „ebben feltétlenül hinni kell, hogy lehessen – élni tovább”.

Könyv azokról, akik túlélték a háborút. Meg azokról, akik nem. (F)

Az Eufória, amely remekül idézi meg az amerikai író- és költőnő, Sylvia Plath műveinek stílusát, hangulatát, nemcsak a mély átéléssel megírt, felkavaró története, hanem az anyaságról, családról, szerelemről, művészi alkotómunkáról megfogalmazott gondolatai miatt is magával ragadó olvasmány. Megjelenésekor azonnal a svéd sikerlista élére került, kritikusai és olvasói szerint egyaránt kiemelkedő mű, el is nyerte a legrangosabb svéd irodalmi elismerést. Első megjelenése után mindössze egy évvel már huszonnégy nyelven kiadták, a sikere töretlen, Elin Cullhed nemzetközi rajongótábora vitaklubokat alakít, fő témájuk az anyaság, a poláris zavarok és az alkotói függetlenség. Sylvia Plath kultikus műve, Az üvegbura is ismét reflektorfénybe került. (F)

A kulcsfigura Nola, akinek az életében egymást érik a lelki törések, mindvégig csúnyasága miatt szenved, noha a teste vonzó, kívánják is a férfiak. Az író és a címszereplő felváltva meséli a történetet. Nola naplószerűen, sóvárgások és emlékek útvesztőjében gázolva, ahol minduntalan visszatér a nemiség kérdése. Nola beszámolóját az író kommentáló fejezetei egészítik ki, ő a valós eseményeket mutatja be, és a testi, lelki folyamatokat elemzi. Nola barátnője a gyönyörű Emma, és a két nő csalódásokon, kavargó érzelmeken, megdöbbentő felismeréseken át jut el a normális élethez. Az olvasó eközben családi legendákkal, elfeledett titkokkal találkozik a naturalisztikus elemeket sem nélkülöző történetben. Aki olvasta Thomas Hardy Egy tiszta nő című regényét, ezúttal megismerkedhet egy 21. századi magyar nő kálváriájával és relatív boldogságával. (F)

Donna Freitas regényében a "mi lett volna ha" kérdésével játszik el, s emeli ezt könyve poétikai alapjává: a Rose Napolitano kilenc élete ugyanis a címben szereplő nő kilenc alternatív életútját beszéli el. A könyv központi kérdése az anyaság és a nők önmegvalósítása. A könyv bemutatja, milyen döntéseket kell és lehet meghoznia egy nőnek élete során, valamint, hogy az egyes döntések milyen nem várt útra terelik a főszereplő és mások életét is. A döntések kiszámíthatatlanságát, az egyén és a többi ember viszonyának esetlegességét és dinamikus változását meggyőzően mutatja be a regény. A kilenc élet kilenc lehetséges görbét vázol fel, melyek közül nincs jó vagy rossz, maradnak a döntések, a lelkiismeret és annak az elfogadása, hogy az életet csak egyszer lehet leélni, a döntések jó vagy rossz következményeit halálunkig el kell viselnünk.

DONNA FREITAS író, a Boston University professzora. Számos ifjúsági és young adult regényt írt, tudományos munkái pedig egyebek mellett a fiatalok szexuális kultúrájával, illetve a fiatalok és a social media kapcsolatával foglalkoznak. Írásai többek között a New York Times, a Washington Post és a Los Angeles Times hasábjain jelentek meg. A Fairleigh Dickinson Universityn kreatív írást is oktat. Brooklynban él. (F1, F2)

Marie Aubert novelláskötetének történetei olyan emberekről szólnak, akik kitörni készülnek: barátságból, házasságból és más kapcsolatokból - szereplői a társas magány elől menekülnének. Mindannyian olyasmit csinálnak, amit szégyellnek, miközben ragaszkodnak az elképzeléshez, hogy valami nagyobb jó érdekében cselekszenek.

A norvég szerző kilenc történetében egy hajszál választja el egymástól a vágyakozást és a szégyentelenséget a bűntől. (F)

Családi titok, testvérféltékenység, politikai fondorlat és társadalmi feszültség, megannyi ígéret és árulás, veszteség és fájdalom, emlékezés és sóvárgás kavarog Margaret Atwood Booker-díjas regényében. 1945-ben Laura Chase titokzatos körülmények között hal meg. Baleset vagy öngyilkosság? – találgatják azóta is. Évekkel később nővére, az élete alkonyán járó Iris Chase Griffen által ismerjük meg gyerekkorukat, a család drámai veszteségeit és a Laurának tulajdonított regényt, a posztumusz kiadott és rejtélyes remekműként ünnepelt A vak bérgyilkost. Margaret Atwood a tőle megszokott bravúros stílusban szövi össze a különböző történetszálakat, hogy újra elvarázsoljon minket. (F)

Hiszünk-e abban, hogy kezünkbe vehetjük az életünk irányítását, mert sok minden rajtunk, a mi választásainkon múlik? Vagy úgy véljük, hogy a körülményeknek, a környezetünknek, a múltunknak, a felmenőinktől hozott mintáknak kiszolgáltatottan, óhatatlanul be kell járnunk egy utat? Vannak-e valódi, nagy horderejű, kiérlelt döntéseink, vagy más emberektől és a külső eseményektől várjuk, hogy elbillentsenek valamelyik irányba? Esetleg addig húzzuk az időt, míg bizonyos lehetőségek elvesznek, így végül már nem is kényszerülünk arra, hogy döntsünk?
Képesek vagyunk-e hosszú távon is kitartani a döntéseink mellett, akár a külső elvárások ellenében, ha azok más irányba sodornának, mint amerre menni szeretnénk? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a kötet címadó előadása, míg a többi fejezetben számos más téma merül fel.

Dr. Almási Kitti az elmúlt évtized során sok száz előadást tartott Magyarország különböző pontjain és határainkon túl is. Ebben a válogatáskötetben szó esik önismeretről, párkapcsolatokról, családról, elvárásokról és autonómiáról, életbátorságról, megküzdésről, az önmagunkért való kiállás és az önvédelem lehetőségeiről, sebzettségeink gyógyításáról - az Almási Kittitől megszokott olvasmányos, élvezetes stílusban. (F)

Reménnyel teli kötet mindazoknak, akik néztek már szembe betegséggel vagy veszteséggel

Azon nyáron, amikor Suleika Jaouad lediplomázott a Princeton egyetemen, ahol közel-keleti tanulmányokat folytatott, arra készült, hogy elkezdi a felnőttek életét élni; szerelmes lett és Párizsba költözött, hogy valóra váltsa régóta dédelgetett álmát, és haditudósító legyen. Ám hamarosan egy egészen másféle háborús övezetben találta magát. Néhány héttel a huszonharmadik születésnapja előtt kiderült: leukémiája van, és a túlélés esélye harmincöt százalék. ..Az ezután következő négy évet nagyrészt kórházi ágyakban töltötte, és az életéért vívott harcáról az Emmy-díjjal kitüntetett Life, Interrupted (Megszakított élet) című, a New York Times-ban vezetett rovatában tudósított.

Ezerötszáz napot töltött el úgy, hogy egyetlen cél lebegett a szeme előtt: túlélni, bármi áron. És miután túlélte, ráébredt, hogy fogalma sincs, hogyan kellene élnie. Hogyan legyen képes mindazok után, amin keresztülment, visszatérni az életbe? Hogyan nyerhetné vissza mindazt, amit elveszített?

Suleika Jaouad arra vállalkozott, hogy új társa, Oscar, egy örökbefogadott kutya társaságában beutazza Amerikát, és száz nap alatt tizenötezer mérföldet tesz meg egy lakóautóval. Elhatározta, hogy találkozik azokkal az ismeretlenekkel, akik a kórházban töltött években írtak neki: egy floridai kamaszlánnyal, aki ugyancsak a rákkal vívott harcot, egy fiát gyászoló kaliforniai tanárral, és egy texasi halálra ítélttel, aki éveket raboskodott magánzárkában. Utazása ráébresztette Jaouadot arra, hogy a beteg és az egészséges emberek között húzódó határ illékony, és hogy legtöbbünk e két birodalom között ingázik egész életében.

Suleika Jaouad esszéi többek között a The New York Times Magazine-ben, a Vogue-ban és az NPR-on jelentek meg. Emellett megalapította az Isolation Journals elnevezésű globális projektet azzal a céllal, hogy segítsen az embereknek inspirálódni és közösségre lelni a megpróbáltatást jelentő időkben. A Két királyság határán az első könyve. (F)

"A Torkolatcsönd a megszólalás előtti nyelv lehetőségeit keresi egy olyan társadalmi közegben, amikor a szavakat már sokan sokféle módon használták fel és ki. Ekképpen lehet maga a nyelv híd, kapaszkodó, korlát és rács. Lehet beszédes a hallgatás, és hallgatólagos a beszéd. Az örvénylő versek olvasása után mást jelent hallgatni, és talán másmilyen lesz megszólalni is."- Szegő János (F)