Könyvajánló - 2020. április

Az alábbi könyvajánló a könyvtár átmeneti zárva tartása miatt nem a könyvtár állományában lévő könyvekre épül, hanem az ideiglenesen (április 23-ig) elérhető digitalizált könyvállományra, a SZAKTÁRS adatbázisra

(A borítóra kattintva olvasható a könyv)

"Kötter Tamás írásait vagy szeretik, vagy gyűlölik. Nem ismerek olyat, aki közömbös tudna maradni iránta. Akik szeretik, azért szeretik, mert a magyar, végtelenül szexista, kiábrándult, megnyomorított és megnyomorító felső-középosztályról ír. Magukra ismernek. Akik nem szeretik, azért nem szeretik, mert magukra ismernek, és nem tetszik nekik a tükörképük. Férfiak és nők alakjai vonulnak végig ezeken a novellákon, a társadalom nagy törésvonalai mentén, a szerzés és a birtoklás bűvöletében, becsapva a környezetüket és saját magukat is, valami végső rossz felé. Kijárat nincs."- Jászberényi Sándor (forrás)

Ikea, vasárnap : A főhőst - érett férfikora csúcsán - klausztrofób magány fogja el, kiutat keres a házasság és apaság vagy munka és könnyű szerelmek között...

A Nem kijárat novellái - akár egy baljós nyomozás egy-egy fejezete - Kiss Zoltán életét legfontosabb leckéiben követik, és egyúttal arra is választ keresnek, hogy a gyermeki szorongás apró hazugságai miként hajszolhatnak gyilkos félelembe egy meglett férfit.

"Ez volt az a nyár, 1992 nyara, amelyet annyira vártunk Adival. Végre be akartuk fejezni az általános iskolát, be akartuk tölteni a tizenötöt, és szórakozni akartunk. Azt terveztem, hogy megtanulok vezetni, hogy Nenóval mint utassal és oktatóval a kocsiban felvághassak Nina előtt. Hiszen végre haza kellett térnie. Apa pedig élvezhette volna a megszolgált nyugdíjat.  Erre most, amikor végre beköszöntött a nyár, itt álltunk mindannyian apa, Neno, én, Adi az apjával meg a bátyjával húsz másik férfi társaságában, hátratett kézzel, arccal egy falhoz állítva, és arra vártunk, hogy lelőjenek."

1992 nyara, Bosznia. Emir 14 éves, és alig várja, hogy testvére hazatérjen az egyetemről, megtanítsa vezetni, és ő belevethesse magát a kamaszok lázas szerelmi és társadalmi életébe. Mindene a zene, előtte az élet. De végül minden másként alakul. Családjával együtt menekülniük kell szülővárosukból, és végül a horvát tengerpart egyik régi pártüdülőjében, más menekültek társaságában töltik a nyarat. Az egykori pártelit kényelmét szolgáló épületek már levedlették korábbi pompájukat, de Emir számára örökre ez lesz serdülőkora színhelye: itt talál rá az első szerelem, és itt érik első szexuális élményei. És ezen a nyáron veszíti testvérét szem elől, állítják először kivégzőosztag elé, és nyer bepillantást a felnőttek világába.

Alen Meąković felkavaró alapossággal mutatja be a kilencvenes évek háborújának nyers valóságát, melybe a tébolyult nacionalizmus taszította a Balkán népeit. De mindeközben mélyen önéletrajzi ihletésű hőse, Emir, sosem veszíti szem elől, hogy a legfontosabb az életben mégis maga az élet: a fiatalság, a zene és a szerelem. (forrás)

Bagatell: Pesti irodalomtanár járja huszonhárom éves lakókocsijával a München, Bázel, Genf, Locarno határolta zónát, ahol annyi minden történik vele, hogy élményeit alig győzi feldolgozni. A férfi zenélésből tartja fent magát: utcán, piacon, esküvőn, pszichiátriai intézetben fuvolázik. Aztán vendéglősökkel tárgyal, boltosokkal egyezkedik, éjjelente meg szálláshely után kutat. Sokat beszél a pénzről, a zenéről, a művészetről, a művészet és az élet kapcsolatáról. Közben furcsábbnál furcsább alakokba ütközik, így szinte állandóan lehetetlen helyzetekbe kerül. A Bagatell hamisítatlan kalandregény, melynek főhőse szenvedélyesen keresi és éli a szabadságot. (forrás)
 

A féltestvér, ha így nézzük, a klasszikus realista regényeket idéző, nagyszabású családtörténet; ha amúgy, akkor minden ízében mai, extravagáns nagyregény. Narrátora a forgatókönyvíró Barnum: az ő eleven elbeszéléséből, a tünékeny világot mesterien és nagy fantáziával megragadó prózájából bontakozik ki egy oslói család majd fél évszázadnyi története, s az elbeszélőnek a féltestvéréhez, a kiszámíthatatlan, de öccsét mindig megvédelmező és a világ dolgaiban eligazító Fredhez fűződő viszonya.

A család életét átszövik a titkok, a kimondatlan vagy elhallgatott dolgok. A történet a második világháború utolsó napján, a béke beköszöntekor kezdődik, amikor Verát megerőszakolja egy ismeretlen férfi – ekkor fogan Fred. S noha később egy időre férfi is kerül a házhoz – Vera férje, s a másik fiú, Barnum apja –, a család rendíthetetlen alapját mégis a három generációt képviselő nők jelentik: Verán kívül Barnum dédnagyanyja, egykori némafilmszínésznő és Boletta, a nagyanya.

A regény középpontjában Barnum felnőtté és egyúttal íróvá válásának története áll, melyben alapvető szerepet játszik a fiú Fred iránt érzett ambivalens szeretete. Christensen komplex, tragédiát és komédiát nagy bravúrral egyesítő, messzemenően irodalmi, ugyanakkor szinte önmagát olvastató szövege mindeközben az emberi érzelmek és viszonyok teljes skáláját feltárja

A kitömött barbár: 1796-ban Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel. Péterfy Gergely új regénye, mely tíz év munkájának eredménye, mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű. (forrás) 

A golyó, amely megölte Puskint: Egy rendhagyó szerelem lebilincselő története. A lélek és az idő mélyébe vezető elbeszélés mágikus erővel jeleníti meg a 20. és 21. század Kelet-Európáját, ahol újraelevenednek a szenvedély, a gyűlölet, a barátság és az árulás ősi történetei. Van-e élet a szerelmen túl? Felülemelkedhetünk-e vágyainkon és ösztöneinken? Képesek lehetünk-e ellenszegülni a történelemnek?  Lehetséges-e a szabadság a diktatúrák romjain? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a regény. (forrás) 

 A Mi van veletek, semmi? a kétezer-tízes évek első felének Magyarországáról szól; innen a főszereplők gyerek- és kamaszkori emlékein keresztül időnként visszatekint a megelőző körülbelül harminc évre. A regény egy véletlenszerű barátság története, amelyben a (fő)szereplők sodródnak az eseményekkel, és közvetlen vagy közvetett módon kapcsolatba kerülnek a bűnnel. Rajtuk keresztül közelebbről megismerjük Budapestet, azt a két felülettel rendelkező várost, amit (fel- és ki-) használunk. Szeifert figuráinak élete, a felszín mögött lappangó titkaik lassan tárulnak fel. Ők azok az igyekvő-törekvő kisemberek, akik szökőévente ,,lemennek" vidékre a szülőkhöz, megúszni a kínos kérdéseket, a ,,jól ellevő" harmincas-negyvenesek, akik ,,dolguk végeztével" esténként beülnek a Mexikó nevű kocsmába, ahol több generáció találkozik, de egyébként ,,nincs velük semmi".Helyenként feltűnnek és kikacsintanak Az altató szerekről szereplői, de a regény nem folytatása annak, önmagában működik. Bár Szeifert írói univerzuma, szövegvilága forgatható (mint a könyvben az egyik szereplő által gyakran terápiás céllal használt Rubik-kocka), a folyamszerű elbeszélésmód és a remek humorérzék rendkívül olvasmányossá teszi a könyvet. (forrás) 

Tanulmánykötet 22 nemzetközi szerző (környezet- és tudományszociológus, politikai filozófus, közgazdász, humángeográfus, környezetgazdász,egyetemi oktatók, stb.) publikációiból.

„Kötetünk célja, hogy bevezetést adjon abba az elméleti irodalomba, mely az ökopolitika programját kívánja megalapozni. Fölmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen hogyan is határoljuk el a politikai gondolkodás tárgyát más rokon területektől. Bár ebben kétségtelenül van némi önkény, mégis állíthatjuk, hogy létezik a filozófiai és politikai diskurzusnak egy olyan szelete, mely kifejezetten a fenntarthatóság szempontjából kérdez rá a fennálló társadalom politikai, gazdasági és kulturális alapjaira, valamint egy olyan berendezkedést vázol föl - intézményeivel, elveivel és koordinációs mechanizmusaival egyetemben -, mely megfelel a fenntarthatóság kívánalmának. Szándékosan hangsúlyozzuk a filozófiai mellett a politikai diskurzusokat is, mert nem gondoljuk, hogy az ideológiák, politikai világnézetek születési helye kizárólag a politikai gyakorlattól elvont elméleti reflexiók birodalma lehetne. Kötetünkbe olyan írásokat válogattunk, melyek az így meghatározott zöld politikai gondolkodás irodalmáról adnak áttekintést.” (részlet a bevezetőből)

A monográfia az internetes platformok (közösségi médiaoldalak, keresőmotorok, online piacterek, áruházak és vertikális platformok), valamint a mesterséges intelligencia és a robotok (jogi) szabályozási problémáit dolgozza fel. Részletesen szól azokról a narratívákról és elméleti keretekről (Big Data, „közvetítő szolgáltató”, „robotszemélyiség” stb.), amelyek a szabályozást befolyásolják. Bemutatja az adatvédelmi, fogyasztóvédelmi, versenyjogi és szerzői jogi aspektusokat, és számba veszi a már hatályba lépett és a még csak előkészítés alatt álló hazai és külföldi jogi normákat. Ismerteti a szabályozás legfőbb problématerületeit és dilemmáit. A könyv az utolsó fejezetében kitér arra, hogyan érintik ezek az új technológiák a jogász szakmákat és a jogtudományt. (forrás)

 „Munkám több tekintetben is eltér a hagyományos irodalomtörténetektől. Mindenekelőtt az amerikai irodalomtudományban ma elfogadott új, kibővített, sokszínű és plurálisán széttartó kánonokat mutatja be. Az úgymond klasszikus kánon mellett igyekszem két irányban, azonos súllyal, azonos figyelemmel tárgyalni a kísérletezés és a társadalmi reprezentáció kánonjait, azaz egyfelől az experimentális hagyományt, másfelől az évszázadokon át marginalizált társadalmi csoportok irodalmait. Így a hetvenes évekig érvényes, klasszikusnak tekintett kánont kiegészítettem az avantgárd, a női és az afroamerikai hagyományokkal, az identitásirodalmakkal, melyeket a posztmodern elméletek megalapozta decentráló és demarginalizáló irodalomszemlélet tett láthatóvá. … A hagyományos felépítésű irodalomtörténetekkel ellentétben könyvem fejezetei az amerikai irodalom különböző szempontok alapján kiválasztott szeleteit mutatják be anélkül, hogy a totalizáció kényszerének engedelmeskedve azonos kritériumrendszert alkalmaztam volna. A kategóriák összetettek, ennélfogva kevert szempontúak és átjárhatók. Hol műfajok, hol csoportosulások, hol a művek tematikája vagy módszerbeli jellemzői, hol a szerzői identitások szerint tárgyalom a különböző szerzőket.

A könyv szerkezete többféle olvasást tesz lehetővé, így a folyamatos, illetve a csak egyes korszakokra, irányzatokra vagy szerzőkre korlátozódó olvasás egyaránt elképzelhető. … a könyv egyszerűen irodalmi kalauzként is forgatható, amennyiben az egyes fejezetek és alfejezetek, az elméleti bevezetők vagy a hosszabb-rövidebb íróportrék önálló tanulmányokként is olvashatók…” (részlet a bevezetőből)

A fenti könyvek közül néhányról kritika, a szerzőkkel pedig interjú olvasható, nézhető blogunkon.