Könyvajánló az Irodalmi Nobel-díjas Kazuo Ishiguro műveiből
Rövid Ismertetés
Ajánlatunk a könyvtár állományából
Kazuo Ishiguro (japán írással: カズオ・イシグロ, eredeti nevén Isiguro Kazuo (石黒 一雄), Nagaszaki, 1954. november 8.) japán származású brit író, dalszerző, forgatókönyvíró. 2017-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták munkásságát.
Öt éves volt, mikor édesapjának oceanográfusi munkát ajánlottak Surrey-ben, így családjával az Egyesült Királyságba költöztek. Ishiguro angolt és filozófiát tanult a Kenti Egyetemen, majd mesterképzésen indult a Kelet-angliai Egyetemen kreatív írás szakon. Diplomamunkájából született első sikeres regénye, A dombok halvány képe. Ishiguro 1989-ben Man Booker-díjat kapott a Napok romjai című szerzeményéért. Műveit negyven nyelvre lefordították, háromból film is készült: 1993-ban Anthony Hopkins szereplésével a Napok romjai, 2005-ben a White Countess és 2010-ben a Ne engedj el... adaptációja Keira Knightley, Andrew és Carey Mulligan főszereplésével.
2017-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Nobel-díjjal ismerte el Ishiguro munkásságát, amiért „nagy érzelmi erejű regényeiben feltárta az ember világgal való illuzórikus kapcsolatának mélységeit”.
„Ha összeadjuk Jane Austent és Franz Kafkát, elénk járul Kazuo Ishiguro egy csukott kagylóhéjban. A recepthez már csak egy kis Marcel Proust szükségeltetik, és akkor nagyjából már megvan, miféle művek kerülnek ki Ishiguro keze alól.” – nyilatkozta a Svéd Akadémia titkára, Sara Danius.
Legismertebb regénye a Napok romjai, amely egy komornyik szemszögéből ábrázolja a második világháború sújtotta Angliát. Újabb művei a fantasztikum irányába fordultak. A Ne engedj el... egy disztópikus Angliát elevenít meg, amely cselekményének központjában három barát áll, akik hamarosan felfedezik, hogy nyugalmas gyermekkoruk mögött valójában valami sötét lakozott. Az eltemetett óriás egy idősödő pár útját követi nyomon egy furcsa, másvilági angol vidéken. A könyv feltárja, hogyan kapcsolódik össze az emlékezés a feledéssel, a történelem a jelennel, a fikció a valósággal.
Forrás: Wikipedia
Képzeljünk el egy ősi angol kastélyt, benne egy angol lordot és egy nagyszámú személyzet élén egy főkomornyikot. Mr. Stevevenst, akinek életet az egyetlen becsvágya irányítja, hogy tökéletes, sőt „nagy” főkomornyik legyen. És ehhez a jelek szerint nem is kínálkozhatnék kedvezőbb terep Darlington Hallnál, ahol titkos összejöveteleken egész Európa sorsára kiható tárgyalások folynak, és zavartalan lebonyolításuk, sőt valamelyest talán még a sikerük is a főkomornyikon múlik…. azazhogy múlott valaha, a két háború közt. A lord azóta meghalt, és az új, amerikai tulajdonos a kastéllyal együtt, mint ódon, patinás tartozékát, megvette Mr. Stevenst is. A személyzet azonban négy főre apadt, és ez nagy gondot okoz a tökélyre törő főkomornyiknak. Talán ha visszajönne a régi házvezetőnő… Ennek érdekében – életében először – hosszabb útra indul, s miközben emlékezetében végigpörgeti a múlt fényes lapjait, készül a találkozásra – de hogy kivel és mivel fog találkozni, azt mi hamarabb és jobban sejtjük, mint ő maga, aminthogy a régi szép napok fénye is különös színváltozáson megy keresztül, ahogyan az emlékek követik egymást.
(A katalógushoz kattintson ide)
A huszadik század elején egy üzletember-misszionárius házaspárnak váratlanul nyoma vész Sanghajban. Fiuk, Christopher Banks Angliába kerül, s a 30-as években már ünnepelt magándetektív Londonban. 1937-38-ban Japán a második világháború nyitányaként sorra foglalja el a kínai nagyvárosokat. Sanghaj sorsa is hamarosan beteljesedik. Titkos brit diplomáciai tárgyalások kezdődnek Japánnal, az egész londoni divatos társaság a fenyegető világégésről beszél- főleg, úgy tetszik, Chirstopher Banks fantáziájában, aki egyre inkább úgy gondolja: ha nem megy vissza gyerekkora színhelyére, és nem oldja meg életet legfontosabb ügyét – szülei eltűnésének rejtélyét-, semmi sem akadályozhatja meg a keleti béke összeomlását, s vele együtt a nyugatiét sem, hiszen Sanghaj a maga európai negyedeivel
valóságos szikra a lőporos hordón.
Politikai alivilág (kínai kommunisták és nacionalisták, szovjet kémek, veszélyes angol amatőrök) és üzleti alvilág (ópiumcsempészet) kusza köreibe vész bele Christopher nyomozása során, s ahogy a világ halad a pusztulás felé, úgy hatalmasodik el rajta a rögeszméje – az olvasónak pedig végül magának kell eldöntenie, mennyire megbízható forrásból származik ez az egész történet, és a megoldás csakugyan megoldja-e a rejtélyt.
(A katalógushoz kattintson ide)
A harmincas évei elején járó Kathy gyermekkorában a festői angol vidéken nevelkedett, a Hailsham nevű magániskolában. Itt a gyerekeket óvták a külvilágtól, és arra tanították őket, hogy különlegesnek számítanak, és hogy kiváló egészségük, jólétük nem csupán önmaguk számára döntően fontos, hanem a társadalom számára is, melynek tagjaivá lesznek.
Kathy már jó ideje túllépett az idilli múlton, ám amikor váratlanul felbukkan az életében két iskolai barátja Hailsham-ből többé nem áll ellen az emlékek csábításának. Így hát mialatt megújul, és megszilárdul barátsága Ruth-szal, és miközben Tommy iránti egykori tinivonzalmát tápláló érzések kezdenek szerelemmé érni, Kathy felidézi a Hailsham-ben töltött évek emlékeit. Feleleveníti az együtt cseperedő fiúk és lányok boldog életét, melynek nyugalmát nemhogy zavarta volna, inkább növelte elszigeteltségük. Ám másféle emlékek is felmerülnek: különös félreértések, zavaró ellentmondások, és mindezek arról árulkodnak, hogy valamiféle sötét titok bújt meg Hailsham – talán csak látszólagos – biztonságot ígérő falai között. A tisztánlátáshoz vezető visszatekintés felismerései következtében a barátoknak szembe kell nézniük a gyermekkoruk hátterében rejtőző igazsággal, mely felnőtt létüket is meghatározza, új dimenzióba helyezi.
(A katalógushoz kattintson ide)
A japán származású angol író, a Napok romjai és a Ne engedj el… szerzőjének lenyűgözően komplex lélektani regénye, mely 1986-os megjelenése után elnyerte az egyik legrangosabb brit irodalmi elismerést, a Whitbread-díjat.
1948 ősze. Japán a II. világháború pusztítása után javában építi újjá városait. Az emberek igyekeznek maguk mögött hagyni a vereséget, inkább a jövőre fordítják figyelmüket. Nem így az egykor ünnepelt, majd a háború után visszavonult festő, Ono Maszudzsi, aki kertje és háza gondozásával, illetve két lányával és unokájával tölti az idejét. Kisebbik lánya közelgő eljegyzése okán fájdalmas erővel tolakodnak elő egykori döntéseinek emlékei. Vajon jól tette-e, hogy hűtlen lett a gésák és teaházak lebegő világához? Jó irányt vett ezt követően az élete? Nyugalmára sötét árnyat vetnek a múlt megidézett eseményeivel kapcsolatos gondolatai, és egyre több felkavaró kérdéssel szembesíti önmagát. Ahogy bejárja emlékezete labirintusát, sorra feltárulnak művészi és emberi pályájának döntő epizódjai.
(A katalógushoz kattintson ide)
Két távoli világ: a II. világháború után lassan újjáéledő, magára találó Japán és a közelmúlt Angliája. Ecuko mindkét világ részese. Előbbiben első gyermekével várandós, ami a boldog jövő ígéretét hordozza, és legalább annyi fenyegetést is. De ezer szál köti a múlthoz, a hagyományos japán élethez, ahol a férfi, az apa, a férj szava az úr. Utóbbiban, harmincegynéhány évvel később Ecuko egy családi tragédiát követően már tudja, mit tartogatott számára a jövő: az ígéreteket vagy a fenyegetéseket váltotta-e be.
A szűkszavúan, visszafogott stílusban elbeszélt, mégis a történelem és a lélek mélységeit feltáró történet két szálon játszódik: Ecuko angol vidéki házában, ahol látogatóba érkezett lányával beszélget, valamint a háború utáni Nagaszakiban, ahol összebarátkozik a nála idősebb Szacsikóval, segít neki a gyereknevelésben, és férje meg apósa közt őrlődve éli a gyermekvárás mindennapjait. Ishiguro feltár, de nem elemez. Az olvasóra bízza, mit érez és mit fejt meg a fojtott légkörből, a szereplők álmaiból, kisszerű és töredékes párbeszédeiből. Nincs kimondva szinte semmi, csak halványan sejlenek fel az árnyak: az erőskezű apa, akinek tekintélyéből már alig maradt valami, a tiszteletet, sőt szolgai alázatot követelő férj, a gazdag család maradéka és a nevelés felelőssége elől a semmirekellő amerikai ígéreteibe menekülő barátnő, a sérült kislány – a háború pusztítását túlélt városnegyedek, emberek körvonalai. Halvány látkép, de az olvasóban örökre megmarad.
Tagintézmény
Deák Ferenc
Megyei és Városi Könyvtár
Aktuális
Galéria
Képek könyvtárunkról
