Könyvajánló új könyveinkből

A könyvajánlóban az előző hónapban beszerzett könyvekből válogattunk.

A borítóképre kattintva a könyvtár katalógusához jutunk, melyben további információk olvashatók a könyv tartalmára és kölcsönözhetőségi állapotára vonatkozóan.

Bejelentkezés után a kölcsönzésben lévő könyvek a katalóguson keresztül előjegyezhetők, a könyvtárban lévő könyvek pedig lefoglalhatók.

1942. március 25-én csaknem ezer fiatal, szlovákiai zsidó lány – köztük sok tizenéves – szállt vonatra Poprádon. Tele kalandvággyal és hazaszeretettel, a legjobb ruhájukban intettek búcsút a szüleiknek. Úgy tudták, hogy országuk szolgálatában néhány hónapig egy gyárban dolgoznak ehelyett egyenesen Auschwitzba szállították őket.

A szinte biztos halálba küldött gyereklányok nem pusztán zsidó származásuk, hanem női mivoltuk miatt is kiszolgáltatottak voltak. Embertelen körülmények között, borzalmas megaláztatásokat szenvedtek el, miközben látták meghalni családtagjaikat, szeretteiket. A 999 ártatlan lányból alig néhányan maradtak életben. A több túlélővel, szemtanúkkal, a deportáltak rokonaival és történészekkel készített személyes interjúk alapján megírt történetük a holokauszt és a nők történelmének fontos és megrázó epizódja. (F)

A könyv a Biblia történetét tekinti át a népi hagyományokig és mítoszokig visszanyúló eredetétől a jelenbeli értelmezésekig. Bemutatja a Biblia keletkezését, áthagyományozását és terjedését, s azt, hogyan olvasták és használták az ókortól napjainkig, az eredeti nyelveken és fordításokban.

John Barton teológus huszonhárom éven át volt az Oxford egyetem szentírás-értelmezési professzora (Oriel és Laing professzor), és 1973 óta az anglikán egyház felszentelt, szolgálatot teljesítő papja. Tudományos pályafutása során mindvégig a Bibliát tanulmányozta és tanította, és sok könyvet írt róla, köztük az Ethics in Ancient Israel (Etika az ókori Izraelben) és a The Bible: The Basics (A Biblia: az alapok) címűeket. Az Oxford Research Encyclopedia of Religion főszerkesztője. Nagy-Britanniában, Abingdonban él. (F)

Öt évszázad eltelt, amióta a Magellán és Elcano nevéhez köthető tengeri expedíció körbehajózta a Földet.

Ám nem csak Magellán, illetve a halála után Elcano tárt fel addig ismeretlen utakat. A könyvben egyebek közt olvashatunk Kolumbusz lenyűgöző útjairól; Cook kapitány csendes-óceáni utazásairól; névtelen vadnyugati kalandorokról, illetve Amundsennek és Scottnak a szélsőséges természeti erőkkel folytatott küzdelméről a Déli-sarkon.

Ők valamennyien kész térkép nélkül utaztak, mert maguk alkották meg a térképeket, és semmilyen biztosítékuk nem volt sem a túlélésre, sem a visszatérésre. Kalandvágy hajtotta őket, a megismerés kíváncsisága, és többnyire a meggazdagodás reménye lendítette át őket a félelmen. (F)

A korábban megjelent könyvekből maga a szerző válogatta a mostani kötet anyagát, helyenként új címeket adott a novelláknak. Az olvasó pedig eredendő mozgásában, eleven hullámzásában érzékelheti és láthatja a Bereményi-mitológia alakulástörténetét, bizonyos motívumok és figurák megszületését és tovább-formálódását, a kiválás és az elvegyülés gesztusait, az otthonvesztés és a hazatalálás következményeit.

2021-ben a Magvető Kiadó ezzel a kötettel köszönti a 75 éves Bereményi Gézát. (F)

Ámosz Oz, a legismertebb izraeli író Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi munkája, amelyet számos nyelvre lefordítottak, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere. Lebilincselő családtörténet, amely egy dickensi figurákban bővelkedő, nagyívű elbeszélés keretében mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket.

Oz családja archetipikus bevándorló család: Mussmanék Ukrajnából menekülnek az antiszemitizmus miatt előbb Lengyelországba, majd Prágába, végül Jeruzsálembe, ahol az érzékeny, intelligens, négy-öt nyelven beszélő Fanja férjhez megy Klausnerhez, egy költői vénával megáldott, tizenhat-tizenhét nyelven olvasó, kétbalkezes szobatudóshoz. Fiuk, Ámosz a negyvenes-ötvenes évek Jeruzsálemében nő fel. 1952 januárjában Fanja Mussman, az író depressziós édesanyja öngyilkos lesz. Oz ezután szakít jobboldali apjával, tizenöt évesen egy kibucba megy traktorosnak (ott veszi fel az Oz nevet, amelynek jelentése: bátorság), és harminc évig kibuclakóként próbálja megtalálni, kikovácsolni saját identitását.

A könyv ugyanakkor Izrael Állam története is, az egész korszak története, az Ozzal együtt felnőtt zsidóké, akik túlélőkként egy "lakatlan szigeten" kötöttek ki, és otthont építettek maguknak. (F)

Lehet, hogy egy olyan társadalomban, amely képes a vágóhídra küldeni embereket, az igaz ember helye a vágóhídon van?
A rádióban bemondják a szenzációs hírt: az idegenek megérkeztek a Földre. Az embereken úrrá lesz az izgatottság, az eufória és az ismeretlentől való félelem, ami súlyos zavargásokhoz vezet. Sol egy internetes gasztromagazin alapítója, munkahelye pedig hamar az események középpontjába kerül. Elindítják a Forráspont című talkshow-t, amelyben szakértők, összeesküvéselmélet-hívők és az utca embere mondhatja el a történtekkel kapcsolatos véleményét és tapasztalatait. Felröppen a pletyka, hogy a földönkívülieknek egyetlen kérésük van, az önkéntes emberáldozat, ezért a világ televíziói elkezdik sugározni a viadalokat, amelyek bajnokaira sosem látott gazdagság, veszteseire pedig a vágóhíd vár. Amikor Sol egyetemista szomszédja, Elliot úgy dönt, hogy jelentkezik a műsorba, felgyorsulnak az események, és az újságíró rájön, milyen keskeny a határ a kényszer és a szabad akarat között. Rabinovici regénye sodró lendületű, sötét szatíra árulásról, megalkuvásról és a szenzációhajhász média felelősségéről egy olyan korban, ahol mindent a profit és az álhírek irányítanak.

Doron Rabinovici (1961) izraeli születésű osztrák író. A földönkívüliek az első magyarul megjelenő regénye. (F)