Könyvajánló - 2021. május - Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár

Jessikka Aro Jessikka Aro, finn újságíró darázsfészekbe nyúlt 2014-ben, amikor az orosz információs hadviselés után kezdett el nyomozni. Szentpéterváron igazi trollokkal készített interjúkat, leleplezve az egyik ,,trollfarm" működését. Azonnal rászállt az orosz titkosszolgálat: halott édesapja nevében küldtek neki ijesztő sms-eket, vagy a vonal túloldalán pisztolylövést hallott. Minden fronton támadták az oroszok által fizetett aktivisták, elképesztő hazugságokat terjesztve róla. Ebben a könyvben a saját története mellett még nyolc másik, a Kreml által ellenségnek tekintett ember viszontagságait írja meg. Van köztük volt magyarországi litván nagykövet, rejtőzködő ukrajnai önkéntes, aki a donyecki orosz hadműveletekről tudósított, vagy az az oknyomozó blogger, aki leleplezte, mi okozta az Ukrajna fölött lezuhant maláj utasszállító gép katasztrófáját.

Jessikka Aro (1980) finn oknyomozó újságíró, a finn közszolgálati Yleisradio munkatársa. Szakterülete a közösségi médiában folyó dezinformálás. Kutatásaiért 2016-ban megkapta a svéd Bonnier Újságíró Díjat. 2019-ben az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma ugyan kitüntette az International a Bátor Nők Nemzetközi Díjával, de az átadási ceremónia előtt nem sokkal törölték a nevét a listáról, mert kritizálta az USA akkori elnökét, Donald Trumpot. (F)

Abraham Maslow pszichológusi pályáját viselkedéskutatóként kezdte, erős élettani háttérrel, azután áttért az emberben rejlő lehetőségek felfedezésére, ahol a tudományt a vallással ötvözte, és lerakta egy új, humanisztikus tudomány alapjait. Ugyanakkor mondanivalóját kiszélesítette társadalmi méretekre is, hiszen ha felismerjük, hogy a magasabb motivációk megjelenéséhez szükség van az alacsonyabb szükségletek kielégítésére, akkor mindannyiunk felelőssége, hogy részt vegyünk egy olyan társadalom megalkotásában, amelyben minél több ember minél több szükséglete ki tud elégülni.

Az 1950-es években kidolgozott szükségletelmélete, a Maslow-piramis ma is a motivációkutatás egyik alaptétele. Két olyan úttörő pszichológiai irányzat is az alapítói között tartja számon, amelyek nélkül ma más lenne a világ: a humanisztikus és a transzperszonális pszichológia. (F)

Szent-Györgyi Albert 1937. december 10-én átvette a Nobel-díjat Gusztáv svéd királytól. A tudóst idehaza a C-vitamin feltalálójaként emlegetik, és szinte nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy ő az egyetlen magyar Nobel-díjasunk, aki ezt az elismerést a szülőhazájában tudományos eredményeiért nyerte el.

De milyen ember is volt Szent-Györgyi, akit Szegeden csak ,,Prof"-ként emlegettek tanítványai? Egy pacifista, aktív politikus, önjelölt kém, rendkívüli tudós, aki a családi tragédiák hatására élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte.

Wisinger István e dokumentumregényben Szent-Györgyi Albert kevésbé ismert oldalát, személyisége ellentmondó vonásait, a belső vívódásokkal teli életútját, és magánéleti válságait is feltárva igyekszik bemutatni a tudóst. (F)

Matthew McConaughey megírta levelét az élethez, vagyis inkább szerelmes levelét az életről. Mert ebből a különleges memoárból az élet szeretete, mások tisztelete árad, még akkor is, ha őszintén szembe mer nézni saját gyengeségeivel, elhasalásaival, cikiségeivel. Vagy talán pont azért. Ugyanakkor a leginkább erőt adó olvasmány a járvány idején, mert felnyitja szemünket arra, hogy adni jó, sőt adni kell! Mert csak úgy kaphatunk mi magunk is. Ha mi nem villantjuk fel a zöld lámpát másoknak, hogyan kaphatnánk a sorstól zöld lámpát?

Ez a kötet igazi gyógyír a léleknek, még akkor is, ha néha ütősen őszinte. Pont, mint egy lökhárító-matrica, ami az arcunkba nyomja az igazat. És megmutatja, hogyan szlalomozzunk a boldogság felé az élet autópályáján. (F)

Nagy családregényében a szerző privát történelmet mesél el. A helyszín a Kanári-szigetek Európa peremén. Történelem rükvercben, hiszen a regény zárójelenetében a tenerifei úri társaság Theobaldo Moore banán- és paradicsomkereskedő villájában iszik a jövőre, amelyet az első fejezetben ismerünk meg 2015-ből, és közben eltelik csaknem egy évszázad. A cselekmény filmje visszafelé pereg, kacskaringósan vezet bennünket a spanyol történelem olykor csak felsejlő, de a hús-vér szereplők egész életét meghatározó fordulópontjai, a polgárháború, a hosszúra nyúlt Franco- diktatúra, majd a demokrácia végre beköszöntő korszakának kulisszái között.

Inger-Maria Mahlke (1977) A szigetek című regénye a kritikusokból álló zsűri döntése alapján 2018-ban elnyerte a rangos Német Könyvdíjat. (F)

A folyton zakatoló elmének is jár a pihenés. Ha csak nagy nehezen tudsz elaludni, vagy felébredsz az éjszaka közepén, vagy ha szorongva végzed a napi teendőidet, Kathryn Nicolai Álmodj szépeket! című kötetében remek módszert találsz az elme elalvás előtti megnyugtatására, amely a klasszikus esti mesék örökérvényű vonzerején alapszik.

Az Álmodj szépeket! több millió podcasthallgató által már jól ismert és kedvelt történetei az öröm és az ellazulás apró, édes pillanatait veszik sorra. Valaki tavasszal orgonát csen egy elhagyatott tanyaház kertjéből. Valaki a szentjánosbogarak röptét figyeli a teraszról egy nyári éjen. Milyen egy kirándulás a közeli almaborpréshez ősszel? Milyen részt venni barátainkkal a karácsonyfa égőinek ünnepi meggyújtásán a parkban?

Évtizedes jógatanári és meditációvezetői tapasztalatára hagyatkozva Kathryn Nicolai létrehoz egy világot, ahová az olvasó otthonosan beléphet, amely tele van az érzékszervekhez szóló, tudatosságra és önszeretetre tanító élménnyel, és amely világba lépve a zilált idegek lecsillapodnak, majd kialakulnak a pihentető alvást eredményező, jó szokások. A kötetet kissé hóbortos illusztrációk, hasznos receptek és meditációk is tarkítják. (F)

A trendi londoni reklámügynökségnél dolgozó Jane Peterst a huszonhatodik születésnapján hagyja ott a barátja. A lány nappal sodródik az árral, éjszakánként a blogján viszont határozott, lényeglátó, olykor egészen csípős anonim válaszokat ad az életük problémáival hozzá fordulóknak. Miután főnöke hirtelen felfigyel az ötleteire, viszonyba bonyolódik a karizmatikus, negyvenes férfival, aki a kezdeti lángolás után hamar felfedi az igazi arcát. Amikor veszélybe kerülnek a baráti kapcsolatai, a munkája és az ép elméje is, Jane-nek rá kell döbbennie, hogy ezen a helyen a nőkre nem ugyanazok a játékszabályok vonatkoznak, mint a férfiakra, a szex és a hatalom kéz a kézben jár, és nehéz tiszta fejjel gondolkodni, ha valaki másnak a mocskos kis titka vagy.
Caroline O'Donoghue első regényében rendkívüli érzékletességgel mutatja be a játszmák, a manipuláció és egy különös, émelyítő, ugyanakkor mágneses vonzalom anatómiáját. Egy olyan vonzalomét, amit csak akkor érthetsz meg, miután túlélted. (F)

Jim Parsons remek, elkötelezett orvos, aki a legfejlettebb technikákkal gyógyít és mindennél többre tartja az emberéletet. Így aztán kétszeresen is szorult helyzetbe kerül, amikor egy különös autóbaleset révén a jövőben találja magát, méghozzá egy fejlett társadalomban, ahol azonban az életmentés törvénybe ütközik.

Szerencsére azért itt sem csak Parsons hisz az élet szentségében, és akik osztják a nézeteit, az ő orvosi képességeit akarják felhasználni egy titkos, kétségbeesett tervhez a saját és társadalmuk jövője érdekében, amely tervhez azonban vissza kell utazni a múltba is.

A jövő orvosa nem csupán egy rémisztő jövőképet tár elénk, de egyúttal az időutazás paradoxonjait is vizsgálja, mégpedig úgy, ahogy arra csak Philip K. Dick képes. (F)

A mi Amerikánk egy munkáját és életét ma az Egyesült Államok és Mexikó között megosztó író, antropológus, egyetemi tanár, újságíró és dramaturg könyve, amelyben családja történetéről (és ahogy fogalmaz, létezésének előfeltételeiről), európai és amerikai helyszíneket érintő Odüsszeiájáról ír. A XIX. századi európai birodalmak hanyatlásának és a nemzetállamok születésének pillanatában szemtanú dédszülők, a II. világháború tragédiáját testközelből megélő nagyszülők, és a XX. század sodrásában helyüket, életfeladatukat kereső szülők sorsát göngyölíti fel a magyarországi sztenderd történelemolvasattól eltérő fókuszpontokkal, azaz a régió zsidó lakosainak, a latin-amerikai társadalmi változások szereplőinek és az akkoriban frissen létrejött Izrael polgárainak szemszögéből. A történelmi kutatással, politikai, szociológiai, irodalmi adalékokkal pontosan alátámasztott, valamint szubjektív hely- és korképekkel kiegészített történetek hálójából megismerhető egy bukovinai-besszarábiai család életútja, viszontagságaik és vándorlásuk a XX. századon és Európán keresztül az amerikai kontinensre, majd vissza Európába, hogy Izraelt is megjárva végleg az Újvilágban kössenek ki. (F)

Liza és Molly kisiskolás koruk óta barátnők. Felnőttként egészen máshogy alakul a sorsuk: Liza a karrierjét építi Chicagóban, Molly pedig férjhez megy, és Cincinnati kertvárosába költözik. Megszokásból csetelnek néha, de egyre kevesebb közös témájuk akad. Egyik este Molly férje elutazik, a két nő pedig videóbeszélgetésbe kezd, de amikor Molly kimegy, hogy ránézzen alvó gyerekeire, Liza olyasmit lát barátnője nappalijában, amitől jeges rémület önti el a szívét. Csak egy dolog kattog a fejében: meg kell mentenie Mollyt!

Ám Molly furcsamód tudomást se vesz a történtekről, miközben Liza életében is egyre különösebb dolgok történnek. A két barátnő egymásra van utalva, ám képesek megtalálni a másikat a hazugságok és félelem labirintusában, vagy örökre elvesztik egymást?

A Majdnem elveszítettelek szerzőjének új regénye fordulatos és érzelemdús történet a barátság erejéről és az életünket átszövő hazugságokról és önbecsapásokról. (F)