Figyelem! Fontos felhívás!

Könyvajánló - 2020. június
A borítóra kattintva elérhető a katalógus, így ha a későbbiekben újra ellátogat ehhez a könyvajánlóhoz, akkor is a könyv aktuális kölcsönzési állapota látható

 

 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Varjú: félig gyógyító, félig szemfényvesztő csaló, aki nem akart mást, csak segíteni két kisfiúnak, akik elveszítették az édesanyjukat. El is repült Londonba, és megígérte a fiúk apjának: velük marad, amíg szükség lesz rá. A kétségbeesett férfi szép lassan megszokta, hogy a Varjú mindig ott van velük. Amikor esznek, amikor alszanak, amikor az apa Ted Hughesról szóló könyvét írja, és minden pillanatban, amikor fiaival együtt azért küzd, hogy formát adjon az alaktalan fájdalomnak, ami az életükből lett, és minden nap egy kicsit elviselhetőbb legyen az előzőnél.

Max Porter három szólamban – az apa, a fiúk és a Varjú hangján – mesél a gyászról, a fájdalomról, az elfogadásról és a továbblépésről. Hatalmas kritikai visszhangot kiváltó első kötete bravúros nyelvi játékokban gazdag, megrázó és meglepő kisregény.

Max Porter: A bánat egy tollas állat. Bp. : Jelenkor, 2020. (P 86)

 

 

 

 

Geirmundur Heljarskinn, a ,,fekete viking" a legkorábbi, legelőkelőbb és leghatalmasabb izlandi honfoglaló volt - mégsem maradt fenn róla saga. Vajon miért? Mitől volt vajon más, mint a többi? Mi lehetett a titka, ha volt egyáltalán? És főleg, vajon miről szólna ez az elhallgatott történet? Ennek a kérdésnek jár utána a szerző, Geirmundur Heljarskinn harmincadfokú leszármazottja, aki szájhagyomány útján fennmaradt részletekből, forrástöredékekből és helynevekből következteti ki és meséli el a fekete viking viszontagságokban és kalandokban gazdag, regényes élettörténetét a születésétől a haláláig. Mindeközben olyan lenyűgöző részletességgel tárja az olvasó elé a 9. századi Észak-Európa politikai, gazdasági és kereskedelmi viszonyait, hogy több tudományág eredményeire támaszkodó nyomozómunkája is mindvégig magával ragadja az olvasót. Nem véletlen, hogy a Paramount Pictures már meg is vásárolta a könyv megfilmesítésének jogát. Bergsveinn Birgisson izlandi író és filológus Reykjavíkban született 1971-ben. Eddig hat regénye és több verseskötete jelent meg, többek között az Északi Tanács Irodalmi Díjára is jelölték Jelenleg a norvégiai Bergenben tanít óizlandi poétikát és mitológiát.

Bergsveinn Birgisson : A fekete viking. Bp. : Corvina, 2020. (949 B64)

 

 

A franciák mindig is híresek voltak könnyedségükről, életszeretetükről. De vajon mi a gall életöröm, a joie de vivre titka?

Ez az egyszerre stílusos és tartalmas könyv most elénk tárja a boldogság francia receptjét. Családi étkezések, egy csésze kávé egy bisztró teraszán, ünnepi hangulatú vacsorák barátokkal, a gasztronómia szeretete, vonzódás a divat, a parfümök és más kellemes dolgok iránt, múzeumlátogatások, séták kis falvak kövezett utcácskáin... apró dolgok, kis trükkök, amelyek végső soron mind a lét örömeinek megélését szolgálják.

E fotókkal illusztrált, magával ragadó könyvet lapozgatva hamar rájöhetünk, hogy a boldogság valójában egyfajta életszemlélet és életmód, amelyben az érzéki élvezetek szeretete, a közös élmények, az ünnepek megélése, a beszélgetés és az együttlét öröme mind-mind benne van.

Dominique Barreau, Luc Millar: A boldogság francia titka: szeresd az életet úgy, mint a franciák! Bp.: Libri, 2020. (613 B34)

 

A kapus félelme tizenegyesnél (1970) Handke korai, egyik legismertebb írása: bűnügyi elbeszélés. A történet egyszerű, és a mű szempontjából voltaképpen másodlagos: Josef Bloch, egykori híres futballkapus és szerelő egy őszi pénteki napon felmond a munkahelyén, egy építkezésen, miután úgy hiszi, elbocsátották. A hétvégén végigcsatangol Bécsen, ismeretséget köt egy mozipénztárosnővel, Gerdával, akit első közösen eltöltött éjszakájuk után – látszólag minden különösebb indíték nélkül – megfojt. Ezután felkeresi egy korábbi ismerősét, Herthát, aki vendégfogadót bérel egy elhagyatott kis községben. Elmegy egy futballmérkőzésre, ahol egy ismeretlennel beszédbe elegyedik, elmondja neki, milyen kilátástalan a kapus helyzete tizenegyesnél. Az elbeszélés azzal fejeződik be, hogy a csatár a mozdulatlanul várakozó kapus keze közé lövi a labdát. A tizenegyesrúgás az igazság pillanata lenne? Csak az a kapus védheti ki a tizenegyest, aki tökéletes nyugalommal várja a lövést?

A klasszikus bűnügyi írások és a realista próza nyomdokait követő leírás mögött Josef Bloch története egy, a szokványos és „normális” társadalmi életből kihullott, identitását vesztett, pszichózisban szenvedő ember válságának lélekrajza, amit leginkább Bloch viszonya a nyelvhez – nyelvi válsága – fejez ki. Az elbeszélés egyes szám harmadik személyben távolságtartással tudósít az eseményekről és Bloch állapotáról, mégis mindig Bloch perspektívájából. Blochot észlelései többnyire megzavarják, ilyenkor igyekszik megmagyarázni, értelmezni cselekedeteit, reakcióit.

Peter Handke osztrák író és fordító, a 2019-es év Irodalmi Nobel-díjasa.

Peter Handke : A kapus félelme tizenegyesnél. Bp.: Helikon, 2020. (H 27)

 

 „Felfedi a rabszolgatartás brutalitását és a felszín alatt rejtőző igazságot: a gazdák azáltal, hogy megfosztották emberi méltóságuktól a szolgáikat, maguk is kivetkőztek emberi mivoltukból.” – Booklist

Amikor a kis Hiram Walker édesanyját gazdájuk eladta, elveszett minden emléke róla – azonban beléköltözött a misztikus, titokzatos erő, amelyről évekkel később szerez tudomást, amikor kis híján a folyóba fullad. A haláltól megmenekült fiúban felébred és egyre sürgetőbbé válik a vágy megszökni a kegyetlen Délről, rabszolgatartóitól, a farmról, az egyetlen helyről, amit világ életében ismert. A Földalatti Vasút tagjaként, vállalva a küldetéssel járó veszélyt, beszáll hát a rabszolgaság ellen vívott gerillaharcba, és nemsokára lehetősége nyílik a legtöbbet tenni, ami csak lehetséges: segít a szabadságban újra egymásra találni az emberkereskedők által szétszakított családok tagjainak.

„Coates ezzel a regényével bebizonyítja, hogy megérdemelten emlegetik generációja legjobb írói között a nevét. Tisztelettel és találékonyan idézi fel Amerika legrégibb és legsötétebb korszakát. Bátor írás.” – Publishers Weekly

Ta-Nehisi Coates: A korsótáncos. Bp.: I.P.C. Kv., 2020. (C 24)

 

 

A tizenéves Julcsi osztályidegen szülők kisebbik gyermekeként az ötvenes évek Budapestjén nő fel. A zord, ellenséges világban szinte az egyetlen örömet a könyvek és az olvasás jelentik számára. Az ötvenhatos forradalom véres és zavaros napjaiban Julcsi menekülni kényszerül, és némi vargabetű után végül egy amerikai kisvárosban, távoli rokonainál köt ki.

Az idegen országban nehezen találja meg a helyét, és a múlt árnyai is megnehezítik, hogy végre boldog lehessen. A rövid, ám annál mozgalmasabb Kennedy-korszakban a kamasz lány aztán lassan felnő, és megbarátkozik új hazájával. Julcsi-Julie-nak már otthon, Magyarországon is nagy vágya volt, hogy egyszer könyvesboltja lehessen. Vajon az álmok hazájában, Amerikában ez az álom is valóra válik?

Fábián Janka: A könyvárus lány. Bp. : Libri, 2020. (F 10)

 

 

 

 

Ella negyvenéves, jómódú, a sorsával tökéletesen elégedett amerikai háziasszony, aki férje és három gyermeke kiszolgálásának szenteli életét, és még azt se nagyon bánja, hogy a férje rendszeresen megcsalja. Egy napon a nagylányával folytatott vita után rádöbben, hogy tulajdonképpen boldogtalan, és nagyon hiányzik a szerelem az életéből.

Mivel gyermekei már nem igénylik állandó figyelmét, távmunkát vállal egy neves könyvkiadónál. Első feladatául egy ismeretlen szerző könyvének értékelését kapja. A történet a XIII. századi Anatóliában játszódik, és regényes formában beszéli el Rumi, a híres muszlim hittudós és misztikus költő életét, aki gyökeres átalakuláson megy át, amikor megismerkedik egy furcsa vándordervissel, a különleges képességeket birtokló tebrizi Semsszel. Ella félve közelít a számára idegen regénybeli világhoz, hamarosan azonban magával ragadja a cselekmény, és lenyűgözi a szúfi miszticizmus. Ahogy e-mailben levelezni kezd a szerzővel, szinte azonnal érthetetlen vonzalmat érez ez iránt a sosem látott férfi iránt, és ráébred, hogy kettejük találkozása ugyanolyan sorsszerű és elsöprő erejű, mint Rumié és Semszé. Ebből a szerelemből és Rumi verseiből merít erőt, hogy a konvenciók börtönéből kitörve hátat fordítson házasságnak, gyerekeknek, biztonságnak, és testben-lélekben egyaránt nagy utazásra induljon egy különleges férfi oldalán.

A török származású Elif Shafak lebilincselő mesélő, modern Seherezádé, aki időtlen témákat vizsgál egzotikus történeteiben. A mű 2011-ben Szerelem címen jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában.

Elif Shafak : A szerelem 40 szabálya. Bp.: Európa, 2020. (S 10)

 

 

Ocean Vuong könyve brutálisan őszinte, költői nyelven megírt vallomás a szerelemről, a családról, a bevándorlásról, a szegénységről és a szeretetről. A húszas éveiben járó fiú, Kiskutya, anyjának írott levelében meséli el családjuk történetét, amelynek gyökerei a háború sújtotta Vietnámtól az amerikai Hartford városáig nyúlnak.

A fiú alámerül anyja bombák szaggatta emlékképeibe, hogy elmesélje a háború okozta traumákat, a kivándorlás és az új otthon keresésének nehézségeit, valamint kettejük függőséggel és frusztrációkkal terhelt kapcsolatát. Mindeközben keresi azokat a szavakat is, amikkel őszintén megvallhatja a dohányföldeken dolgozó, drogfüggő fiúval, Trevorral való barátságát és vonzalmát. Vuong lenyűgöző sűrűséggel és megértéssel beszél a különböző világok határán lebegő emberekről, arról, hogyan élhetjük túl a való élet sivárságát, és arról, hogyan gyógyíthatjuk és menthetjük meg egymást anélkül, hogy elfelednénk, kik vagyunk.

Ocean Vuong : Röpke pillanat csak földi ragyogásunk. Bp.: Európa, 2020. (V 99)

 

 

 

Jean Blomart egy jómódú párizsi nyomdatulajdonos egyetlen fia... Jeant gyerekkora óta bűntudat gyötri kivételezett helyzete, kényelmes élete miatt. Egy napon szakít családjával, kitanulja a nyomdászmesterséget, és beáll munkásnak. Egy tragikus balesetet követően, melyben elveszíti egyik legjobb barátját, amiért önmagát okolja, arra a döntésre jut, hogy a továbbiakban megpróbálja kizárni életéből az érzelmeket. Retteg, ha közel kerül valakihez, akaratlanul is befolyásolni fogja annak életét, és a következményekért felelősséget kell vállalnia.

Ekkor találkozik Héléne-nel, aki szinte minden tekintetben a szöges ellentéte. Őt elsősorban az érzelmei irányítják, fenntartások és megfontolások nélkül, szabadon akarja élni életét, szerelemre vágyik. Amikor Franciaország is belesodródik a háborúba, és Párizsba bevonulnak a németek, mindketten válaszút elé kerülnek...

A regényt sokáig a Résistance-ról, a II. világháborús francia ellenállásról szóló műként tartották számon, pedig cselekménye a húszas évek végétől a világháború közepéig tartó időszakot öleli fel, széles történelmi és társadalmi körképet adva Franciaországról és a háború felé tántorgó Európáról.
A felvillanó emlékekből összeálló, a bűntudat, a felelősség kérdése körül forgó regény felvonultatja az egzisztencializmus valamennyi fontos témáját: a sorsot, a lét abszurditását, a szabadságot, a társadalmi és politikai elköteleződést. Ugyanakkor egy csodálatos, egyszerre felemelő és tragikus szerelem krónikájaként is olvasható.

A Mások vérét Simone de Beauvoir 1941 októbere és 1943 májusa között, az események közvetlen hatása alatt írta egy kávéházi asztalnál - talán ebből is ered magával ragadó, nyers ereje, lendülete, lenyűgöző érzékletessége. A könyv, amely most a Jaffa Kiadó gondozásában jelenik meg először magyarul, újabb bizonyítéka annak, hogy szerzője egyszerre volt eredeti gondolkodó, egy újszerű filozófia jelentős képviselője és érzékeny, remek tollú regényíró.

Simone de Beauvoir : Mások vére. Bp. : Jaffa, 2020. (B 43)

 

 

        

  

        

         

 

Kirov saga (új kötet)

              

A jó útra tértek testvérisége (új kötet)

      

       

        

        

     

 

Korábbi könyvajánlóink is elérhetők a honlapunkon. Májusi ajánlónkban is új, eddig még nem kölcsönzött könyveink közül válogathat.

 

A könyvajánlók forrásai:

 

címkék: Könyvajánló